Így készül...
2007. május 23. szerda 10:12

...a szélcsatornamodell. A dombok között futó M0 nyomvonal modelljének elkészítése soklépcsős munkafolyamat része volt. A következő képeken végigkísérhetjük a modell útját a számítógéptől a szélcsatornáig.

Tervezés

A munka alapját a HM digitális domborzatmodellje (DDM) képezi, amely 10m-es felbontásban tartalmazza az ország domborzatát. A nyomvonal változatok pontos tervrajzait az UNITEF Rt. bocsátotta rendelkezésünkre. 

Ebből CAD (Computer Aided Design - számítógépes tervezés) szoftver segítségével 3 dimenziós számítógépes modellt készítünk, ahogy ezt a következő animáció is mutatja. 

E számítógépes modell szolgál a szélcsatornamodellek alapjául. 

Kivitelezés 

A számítógépes tervrajzból készíthetők el a szükséges "szabásminták", ugyanis a szélcsatornamodell domborzata szintvonalak mentén vízsugárral vágott rétegelt lemezekből készül el. Ezeket a leszabott lemezeket a domborzatnak megfelelően egymásra helyezzük, majd tűzőgéppel egymáshoz rögzítjük.

A modellt 1:1000 arányban készítjük el, így az egyes 6 mm vastag rétegelt lemezek 6 méteres szintemelkedésnek felelnek meg.

Vízsugárral vágott rétegelt lemezekből felépített domborzat Vízsugárral vágott rétegelt lemezekből felépített domborzat

 

A három csomópont modelljéhez összesen 3,6 tonna rétegelt lemezt kell feldarabolni.

 

Miután a rétegelt lemezeket egymásra helyezve felépítettük a modell alapját képező előzetes domborzatot, lekenjük az egészet egy alapozó réteggel. Ez a réteg tartja meg a később felvitelre kerülő kitöltő anyagot. A réteg száradási ideje kb. 15-20 perc.

 

Ez után a rétegelt lemezek közötti lépcsőket műgyantával töltjük ki, hogy végül egyenletes felszínt kapjunk. Ezt a műgyantát hajóépítésnél alkalmazzák előszeretettel, mert könnyű súlya ellenére nagy szilárdsággal rendelkezik. Azonban rendkívül rövid kötési ideje miatt ez a lépés nagy odafigyelést igényel. A műgyantát a domborzat vonalát minél jobban követve, kis ráhagyással visszük fel. 

 

 

A rétegelt lemezek közötti lépcsők kikenése múgyantával A

 

 

Legvégső formáját az után kapja, hogy a felesleget csiszolással eltávolítjuk. A gyanta keménysége és a modell pontossága következtében ez a művelet viszonylag hosszadalmas.

 

A csiszolás végeztével a modell alapja elkészült. Következő lépésként az érintett terület helyrajzi térképét egy speciális vászonanyagra nyomtatjuk, melyet az alapozó réteggel a modell felületére ragasztunk, majd még egyszer lekenünk, így egy lakkozott felületet kapunk.

 

 

 

 

 

A helyrajzi térkép segítségével már a házak és az erdők helyzete is pontosan meghatározható. Az épületek modellezésére azok valós méretével arányos fadarabokat használunk, míg az erdőket műfűvel helyettesítjük.

 

 

Az utak (szennyezőforrások) modellezése

A gépjárművek károsanyag-kibocsátását kétféleképpen modellezhetjük: pont- illetve vonalforrásként. Ezek a forráspontok azok a helyek, ahol a kipufogógázok – a mérés során a kipufogógáz helyett metángáz - a levegőbe kerülnek. Pontforrást az alagút bejárataihoz helyeztünk (Az alagútban kibpcsátott összes szennyező ugyanis az alagútkapun lép ki), az utak mentén pedig vonalforrásokat alakítottunk ki.

 

 

A különbség a két forrás között, hogy míg pontforrásnál a szennyező anyag kibocsátása egy koncentrált helyről történik, addig vonalforrás esetén a kibocsátás egy hosszabb szakasz mentén egyenletes. Ez utóbbit úgy érjük el, hogy már az alapmodellben kialakítottunk olyan vájatokat, melyekbe pvc-csöveket fektetünk. A metángázt a csövekbe vezetjük, melyekből egyenlő közönként - kb. 7 mm-ként – 0.5 mm-es belső átmérőjű tűkön keresztül a környezetbe kerül a gáz. Ezeket a csöveket dupla szűrőpapír réteggel fedjük le, hogy a gáz eloszlása egyenletesebb legyen, valamint ne zavarják az áramlási viszonyokat.

 

 

A szennyezőanyag-koncentráció mérésére csomópontonként 20 mérési pontot alakítottunk ki. Ezeken az előzetesen meghatározott helyeken vesszük a mintát a környezeti levegőből.

 

 

A modell a könnyebb összeépíthetőség és mozgathatóság érdekében több kisebb részből áll.

 

 

A teljes modell azonban mérete miatt sem helyezhető be a szélcsatorna mérőterébe. Így mindig a vizsgált széliránynak megfelelően orientálva a modellt bizonyos külső elemeket elhagyunk, melyek abban az esetben nem befolyásolják a vizsgálat eredményét.

A teljes modell, háttérben a szélcsatorna mérőterével

 

A modell megfelelő szélcsatornába helyezése után pedig végre következhet a mérés...

 

 

A modellépítő csapat